Zöld lap: 2020. június 08. - 2020. június 14.
Naptár:
Jeles környezeti napok:
Június 08. Az óceánok világnapja
Az óceánok világnapja Június 8. Ezt a napot jelölték ki az óceánok védelmére.
Bolygónk a Föld több, mint 70%-át a világtenger teszi ki. A világtenger a Föld összefüggő vízburka. A szárazföldek óceánokra és tengerekre tagolják.
Az óceánok olyan nagy állóvizek melyeknek:
- Nagy az átlagos vízmélységük (Kb. 3500 m) és nagy kiterjedésűek.
- Önálló medencéjük van (bazaltos kéregből álló). A Föld legnagyobb medencéit foglalják el.
- Saját áramlásrendszerük van.
- Oldott sótartalmuk viszonylag egyenletes (sós vizűek)
A Föld három óceánja a Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán.
Az óceánok, tengerek Magyarországtól távol vannak, mégis minden ember élete függ tőlük. Fontos szerepük van az oxigéntermelésben, a hőmérséklet kiegyenlítésében és az embereknek munkát (halászat) és táplálékot biztosít.
A tengeri élet alapja a vízben lévő oxigéntartalom. Az oxigént a víz a légkörrel érintkező részén veszi magához. A vízben lévő moszatok is oxigént állítanak elő (fotoszintézissel).
Az óceánok a napsugárzás és hő hatására lassan melegednek és a hideg időben is lassan hűlnek le. Hőmérséklet kiegyenlítő szerepük is van. A víz felszínhez közeli rétegei melegednek fel. A mélybe nem jut le a hő és a fény és kevesebb az oxigén is. Ezáltal itt kevesebb az élőlény is.
Az óceánok élővilága nagyon változatos, függ a víz hőmérsékletétől, tápanyagoktól, a vízen átszűrődő nap mennyiségétől. Az apró planktonoktól a hatalmas bálnákig sokféle állat él az óceánokban. A korallok, korallzátonyok sok halnak biztosítanak élőhelyet. Az óceánok állatai: a cápák, ráják, különböző halfajok pl. szardella, tonhal, hering, stb. Emlősök: cetfélék, delfinek, fókák, bálnák. Teknősök, rákok, madarak pl. pingvinek, albatroszok. Sok tengeri madár és emlős számára biztosítanak táplálékot az óceánokban élő kisebb állatok és halak. A mélytengerek világáról keveset tudunk, baktériumok, férgek, puhatestűek, halak és világító medúzák lakják.
A sós tengervíz ivásra, főzésre, mosásra, öntözésre nem használható, csak nagyon drága eljárásokkal lehet belőle ivóvizet előállítani.
Az óceánokban rejlő nagy energia felhasználásával mérnökök kétféle módon próbálkoznak. A hullámenergia, a hullámzás által létrejött mozgásenergia elektromos energiává alakításával, vagy az óceánok felső és alsó rétegei közötti hőmérsékletkülönbség felhasználásával történő elektromos áram termelésével.
A globális felmelegedés veszélyezteti környezetünket. Ahogy a Föld melegszik, a tengerek, óceánok élővilága is egyre nagyobb veszélybe kerül. Csökken az állatok száma, korallzátonyok pusztulnak, szennyezi a vizet a rengeteg műanyag hulladék, a túlhalászat is veszélyezteti az állatokat, a fajgazdagságot.
Fontos, hogy az emberek gondolkozzanak azon, hogyan tudják segíteni a vizek (édes és sós, azaz tengervizek) védelmét? És tegyék is meg, amit tudnak! Pl. Szennyezőanyagot nem engednek a folyókba, tavakba, tengerekbe. Nem dobálnak bele műanyagot, nejlonzacskót. Kevesebb vegyszert, tisztítószert használnak, a környezetkímélő tisztítószerek használatát választják, stb. Szerinted hogyan lehet még védeni a vizeket?
Június 13. A magyar feltalálók napja
Június 13. A magyar feltalálók napja. 2009 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar feltalálókat, találmányokat, innovációkat (Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet.) Azért választották ezt a napot, mert dr. Szent-Györgyi Albert (egyetemi tanár, Nobel díjas tudós) 1941. június 13-án jelentette be találmányát, melynek címe: „Eljárás jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállítására”. A C-vitamin gyógyszerré válását ez a magyar szabadalom indította el. A feltalálók olyan emberek, akik kutatásuk, munkájuk során valami újdonságot fedeznek fel, újfajta elképzelésüket megvalósítva találmányaikkal megkönnyítik az emberek életét. Ez a nap a fiatalokat, gyerekeket is megszólítja, hogy ők is merjenek nagyokat álmodni, és lehessen belőlük is tudós, feltaláló.
Nagyon sok magyar feltaláló, tudós ember van, aki feltalált valamit, amit azóta is használunk. Közülük néhány találmány és a feltaláló neve:
- Golyóstoll – Bíró László József
- Holográfia – Gábor Dénes
- Zajtalan és robbanásmentes gyufa – Irinyi János
- Ford-T modell (autó) egyik megalkotója – Galamb József
- Színes televízió – Goldmark Péter Károly
- Porlasztó – Bánki Donát és Csonka János
- Rubik-kocka - Rubik Ernő
- Telefonközpont – Puskás Tivadar
Még nagyon sok magyar feltaláló és találmány van, ha érdekel, kérd meg anyukádat, apukádat, hogy nézzetek utána.
Szokások, néphagyományok, ünnepek
Június 08. Medárd
A Medárd nevéhez kapcsolódó rózsaünnepély nálunk sem ismeretlen, több balatoni településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki megkapja a rózsakoszorút. A hagyomány szerint Medárd napján nem szabad fürdeni sem tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és szellemek elveszik a fürdőző életét.
Szent Medárd már életében számos legenda hősévé vált. Az egyik szerint még gyermek volt, amikor a szakadó esőtől egy kiterjesztett szárnyú sas óvta meg. Egy másik történet arról szól, hogy ifjúkorában apja legkedvesebb lovát egy parasztnak ajándékozta, aki elvesztette a sajátját. Ezt követően hirtelen zuhogó eső kezdődött, és miközben mindenki borig ázott, egyedül ő maradt száraz, ugyanis a feje fölött egy sas jelent meg, és kiterjesztett szárnyaival megóvta az esőtől.
Ha Medárd napján esik az eső, negyven napig nem hagyja abba. A legenda szerint egy” ünneprontó társaságot, mely a táncolást a püspök intésére sem hagyta abba, úgy kergetett szét, hogy negyvennapos esőt imádkozott a nyakukba. - Medárd ennek köszönhetően lett a gazdák, kertészek patrónusa. A Medárd napi esőzés a tengeri eredetű légtömegek beáramlásával magyarázható.
Hiedelmek, szólások, közmondások
Június 8. Medárd (Medard)
A hiedelem azt mondja erről a napról,ha "Medárd napján ha esik,40 napig fog esni az eső "
Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg.
Az utolsó fagyosszent a hegyvidéken: „Medárd fagya nem árt a szőlőnek”
Medárd napján hogyha esik, nem lesz bor.
Ha Medárdon esett, a fű szépen kihajt, a szőlő is bőven terem, de a bor gyönge lesz.
Medárd napján nem jó varrni, mert ez villámütést jelent.
„Deákok hordozzák az esőt”- vagyis szünidőre hazatérő diákok.
Június 10. Retkes Margit
A feketeretek vetése, káposzta ültetés napja.
Ha esik rossz lesz a dió és a mogyoró termés.
Június 11. Barnabás napja
Szénakaszáló, gyógynövénygyűjtő nap.
Június 13. Antal napja
Antal napkor nem jó sütni, meg szénával dolgozni, mert becsap a villám.
Szent Antal a gombát veti, ha a napján eső esik.
Kukucskáló
Medúzák (link)
Cápák (link)
Kardszárnyú delfinek (link)
Tenger mélyén (link)
Bálnák nyomában (link)
Magyar feltalálók , találmányok (link)
Rubik kocka története (link)
Csodák Palotája ovi-sulikaland (link)
Magyar találmányok (link)
Múzeum az otthonodban - virtuális kiállítások (link)
Kísérletek:
1. kísérlet: Hullámzás a palackban
Életkortól függetlenül mindenkit elbűvöl a hullámok játéka. Amikor buborékok táncolnak a napsütötte vízfelszín alatt, tudunk ilyet előállítani a konyhánkban is?
Szükséges eszközök:
- 1db 0.5 literes átlátszó műanyag palack
- 1 dl étolaj
- 2,5 dl víz
- 10 csepp kék ételfesték vagy tinta
Töltsünk egy fél literes műanyag palackba 2,5 dl vizet. Cseppentsünk bele 10 csepp kék ételfestéket vagy tintát. Ehhez cseppentő használata javasolt, ha nincs, nem kell pontosan 10 csepp.
Csavarjuk rá a kupakot, és rázzuk össze! Ezután öntsük bele az 1 dl étolajat. Csavarjuk rá a kupakot, és kezdődhet a játék.
1, Fektessük el vízszintesre a palackot, és kezdjük el döntögetni.
2, Rázzuk fel erőteljesen, majd hagyjuk állni.
Figyeljük meg mi történik!
Miközben csak finoman döntögetjük, nagy „buborékok” alakulnak ki, és keverednek a kék folyadékkal. Olyan, mint amikor a hullámok levegő buborékokat visznek be a víz alá.
Ha összerázzuk erősen, egy homogén világoskék folyadékot kapunk. Ha békén hagyjuk, lassan kiül újra az olaj réteg a víz tetejére.
Magyarázat:
Két jelenség magyarázatára is használható ez a kísérlet.
1, A vízben nem oldódik az olaj.
2, Mivel kisebb az olaj sűrűsége, mint a vízé, az olaj felül a víz tetejére.
De nézzük magát a hullámzás jelenségét!
Amikor elkezdjük finoman keverni az olajat a vízzel, a víz nagyobb gömbökre szakítja szét az egységes olaj réteget. Minél hevesebben mozgatjuk, rázzuk a palackot, annál apróbb golyókra választja szét a víz a másik anyagot. Erőteljesebb összerázáskor úgy tűnhet, mintha elkevertük volna az olajat a vízzel, amint egy picit békén hagyjuk a rendszert, az apró olaj golyók összeállnak egyre nagyobbakká, és felúsznak a felszínre, és újra kialakul a víz tetején az olaj réteg. Ekkor újra kezdődhet a móka.
2. kísérlet: Hidegben vagy melegben?
Arról beszélgetünk a gyerekekkel, hogy a vízben lévő részecskék hogyan mozognak. Képzeljük el vajon hogyan viselkednek meleg és hideg közegben? Azt állítjuk, hogy hidegben cammognak, melegben össze-vissza futkosnak.
Szükséges eszközök:
- 2 db pohár (átlátszó)
- ételfesték vagy tinta
- cseppentő
- hideg víz, forró víz
A kísérlet menete:
Öntsünk az egyik pohárba hideg, a másikba forró vizet (ez utóbbit óvatosan, nehogy elpattanjon az üveg). Mindkét pohárba cseppentsünk egymás után lehetőleg egy –egy csepp ételfestéket.
Figyeljük meg mi történik!
A forró vízben, mint egy tűzijáték, szétáramlik a festék. A hideg vízben nagyon lassan indul el egy-egy színes csík.
Magyarázat:
A forró vízben a víz részecskék mozgása sokkal intenzívebb, ezért a festék darabkákat felkapva „elszaladnak” a pohár távolabbi helyei felé. Hamarosan az egész teret befestik.
A hideg vízben a részecskék mozgása sokkal lassabb, ezért is figyelhető meg jól, hogy hogyan zajlik le a folyamat. Ebben az esetben a forró vizes mintához képest, mintha egy lassított felvétel lenne.
3. kísérlet: Vízidomár
Amire szükséged lesz:
- vonalzó,
- papír,
- csapvíz
A tévében van olyan rajzfilm, amiben földidomárok, léghajlítók és vízidomárok vannak. Egy alkalommal azt mondtam a gyerekeknek, hogy ők is lehetnek vízidomárok. Persze rögtön azok akartak lenni! Így fogtunk egy műanyag vonalzót, és kimentünk a fürdőszobába.
A vonalzót egy papírlappal megdörzsöltük, majd kicsit megnyitottuk a csapot, (csak kis sugárban folyjon) és közelítettünk a vonalzóval a vízsugárhoz. A víz elhajlik.
A víz dipólusos molekulákból áll, vagyis van egy negatív és egy pozitív pólusuk. A vonalzó a dörzsölés hatására feltöltődik, így ha a vízhez közelítjük, a víz molekuláit az elektromos mező maga felé vonzza.
További kísérletek:
8 csodálatos trükk a vízzel (link)
4. kísérlet: Konzervdoboz telefon
Amire szükséged lehet:
- 2 konzervdoboz
- kötél (2-4 méter hosszú, 1,5-4 mm vastag)
- fúrógép
- ragasztó
- reszelő
Lépések
- Szerezz két egyforma méretű üres konzervdobozt (pl.: két babkonzerv).
- Mosd ki mindegyiket alaposan, vigyázz a tetejével. Az itt található éleket vagy csiszold le egy reszelővel vagy ragaszd le szigetelőszalaggal, így később, használat közben nem okoz majd sérülést.
- Mindkét doboz aljára fúrj egy kb. 1,5-4 milliméter vastagságú lyukat középre. Használj fémfúró fejet, a konzervdobozt furás közben rögzítsd.
- Szerezz be egy kb. 3-4 mm átmérőjű, 1,5-4 méter hosszúságú rugalmas, ugyanakkor erős kötelet.
- A kötél egy-egy végét vezesd át a konzervdobozók alján úgy, hogy a végen a doboz belsejére essenek.
- A kötelek végére köss néhány csomót, hogy ne lehessen áthúzni a konzervdobozokon, ezzel el is készültél.
- Álljatok egymástól olyan távolságra, hogy a kötél épp megfeszüljön és semmi más ne érjen hozzá. Az egyikőtök tegye a füléhez a dobozt, a másikótok pedig beszéljen bele, akár suttogva.
Tippek
Célszerű olyan konzervdobozt választani, amin nyitó is van, így a nyitás után nem maradnak veszélyes élek a peremen, bár még ekkor is javasolt a felület lekezelése, leragasztása.
5. Kísérlet: Mozgó pálcikaember
Pálcikaember-rajzfilm készítéséhez használjuk egy jegyzetfüzetet majd rajzoljunk egy pálcikaembert az utolsó lapra, majd a következőre ugyanazt, csak kicsit emelje meg mondjuk a lábát.. és így tovább. Előbb utóbb meglesz a „táncoló” pálcikaemberünk, csak pörgessük végig a lapokat, és máris mozog.
Pl. ilyeneket:
Van, aki már profi módon, fotókkal készíti (link)
Barkácsolás újra felhasznált anyagokból
Óceán egy tojástartóban
Készíts otthon búvár légzőkészüléket PET palackból!
Etesd meg a cápát!
Teknős tojástartóból
Gomb halak
Gyufásdoboz ház
Ki lakik a gyufásdobozban?
Telefon kartonból
Játékok
Horgászos játék
Kellékek: vízálló halacskák, (dekorgumi, parafa, hungarocell, műanyag), horgászbotok, lavór vagy kiskád.
Előkészület: a vízzel teli lavórba betesszük a halakat, s minden játékosnak osztunk egy horgászbotot.
Feladat: a gemkapocs végét, a lyukba illesztve, a gyerekek minél több halacskát horgásszanak ki a vízből. Ha sokan játszanának, több fordulót indítsunk.
Játszhatjuk úgy is a játékot, hogy minden gyermeknek a megadott színű halakat kell kihorgásznia.
Vitorláshajó hajtogatás
Gyufa (robbanásmentes gyufa – Irinyi János)
Gyufakötő
Kellékek: gyufaszálak, 2 méteres (nem szakadós) fonaldarabok.
Előkészület: minden játékos, vagy játékos pár kap egy fonaldarabot és egy doboznyi gyufaszálat.
Feladat: a játékvezető rajt jelére a gyerekek elkezdik a fonalra rákötözni a gyufaszálakat. Az a játékos vagy versenyző páros nyeri a játékot, aki két perc alatt több gyufát tud felkötni a fonalra. Számláláskor az a gyufaszál nem számol, amelyik a felemelt, „feldíszített” fonalból kiesik.
Játszhatjuk csapatjáték formájában is, ebben az esetben a csapatok összteljesítménye számít.
Természetesen nem kötelező gyufával játszani. Bármi jó, ami apró, kötözhető és sok van otthon belőle.
Mi lesz a gyufaszálból?
Építsünk gyufaszálból különböző síkbeli és térbeli formákat! Nagyobb gyerekek ragaszthatnak tornyot, házikót gyufaszálakból, a kisebbek különböző sematikus állatokat, kerítést ragaszthatnak papírra.
Hol laknak az állatok?
Az állatok, és azok lakóhelyük sablonját vágd ki. Az állatok lakhelyét ragaszd a gyufásdoboz belsejébe, az állatokat pedig a gyufásdoboz tetejére. A másik oldalára lehet rajzolni, hogy melyik állat mit eszik.
Melyik állat hol lakik? Párosítsa a gyufásdoboz részeit a gyermek.
Tinta (golyóstoll – Bíró László József)
Festmény szívószállal (link)
Mi lesz belőle?: Ecsettel csöppentsünk vizet a papírra, rázzuk kicsit szét, figyeljük meg, a kialakult forma mire emlékeztet minket, majd a megfelelő színű vízfestékkel fessük be a „pacát”. Így kialakulhat pl. egy tyúk képe. Ha megszáradt a festék, csőrt, lábakat rajzolhatunk neki ceruzával, filccel.
Távközlés napja (puskás Tivadar)
Csináljunk Voki tokit
Magyar feltalálók napja: Rubik kocka (Rubik Ernő)
Rubik kocka gyümölcsből/zöldségből
Golyóstoll dekoráció ötletek (Bíró László József)
Szeretnél a víz alatt leskelődni? Itt van egy szuper kézműves ötlet hozzá! (link)
Feladatok
Másold át:
Hány különbséget találsz a két kép között?
Melyik útvonalon menjenek a búvárok?
Színező
Találós kérdés, barchoba
Nincsen hangom,
nem beszélek,
tiszta vízben
vígan élek.
/ hal/
*
Fenn is van, lenn is van,
kinn is van, benn is van,
néma is, zenél is,
lágy is és kemény is,
fehér is, szürke is,
lomha is, fürge is. Mi az?
/víz/
*
Mindent hallok,
embert nem látok,
mégis beszélek.
/ telefon/
*
Pálcikák laknak egy skatulyában,
Könnyen lobbanó piros sapkában,
Ha végig húzod őket a doboz oldalán,
Gyorsan elillannak, mint a szalmaláng.
/gyufa/
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |