Hírek | 2021. március 25.
Zöld lap
2021. március 29. – 2021. április 04.
Naptár
Jeles környezeti napok
Március 3-4. hete a Föld órája
A Föld órája a WWF által életre hívott, minden év márciusának utolsó szombatján (vagy egy héttel előbb, ha nagyszombat arra a napra esik) megrendezésre kerülő nemzetközi esemény, melyben arra kérik a háztartásokat és a vállalkozásokat, hogy kapcsolják le és ki a nem létfontosságú lámpáikat és elektromos berendezéseiket egy órára, hogy ezzel is felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás elleni cselekvés szükségességére. A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, és 2008-ban vált nemzetközivé.
A Föld legnagyobb önkéntes akciójában már 172 ország vett részt, 42.000 Föld Órája eseménnyel ünnepeltek világszerte. Elsötétült a párizsi Eiffel-torony, a San Francisco-i Golden Gate híd, a londoni Big Ben, a Kínai nagy Fal, a New York-i Empire State Building vagy a Sydney-i Operaház. Világszerte 40, az Unesco Világörökségi listáján szereplő látványosság is Fotó: Kardos Zsoltsötétségbe borult, köztük az athéni Akropolisz, az Edinburgh-i vár Skóciában, vagy a Budai várnegyed.
A minden év márciusának utolsó szombatján, helyi idő szerint 20.30 és 21.30 között érkezik el a jelképes lekapcsolás, amikor a világ számos nagyvárosához hasonlóan Budapest legismertebb turista látványosságai is elsötétülnek egy órára, az éghajlatváltozás elleni küzdelem legnagyobb, globális akciójához való csatlakozás jeléül. A sötétség 60 perce azonban nemcsak egy óráról szól. A Föld Órája lényege, hogy mindannyian tegyünk a klímaváltozás hatásainak csökkentéséért. Az ökológiai lábnyomunk csökkentése mindannyiunk feladata, egyéni, vállalati, kormányzati szinten egyaránt. Szombat este azonban az ünneplés kap helyet.
Az éghajlatváltozás hatásai világszerte érezhetőek, ugyanakkor látnunk kell, hogy a sarkvidéki jegesmedvék élőhelyének drámai szűkülése, vagy az ausztráliai Nagy-korallzátony élővilágának fenyegetettsége mellett a hazai természet sincs biztonságban. A végeláthatatlan Hortobágy, a hegyvidéki tölgy- és bükkerdeink, vagy a Dráva páratlan ártéri tájai végleg átalakulhatnak gazdag és ritka élővilágukkal, egyedülálló értékeinkkel együtt.
Szokások, Néphagyományok, Ünnepek
Húsvét
A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.
A húsvét, mint egyházi ünnep
Húsvét Magyarországon az év egyik legfontosabb vallási ünnepe, amely alkalmával Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek meg. Ennek tiszteletére szerte az országban szentmiséket és istentiszteleteket tartanak, melyek általában körmenettel zárulnak.
A húsvétot megelőző vasárnap - virágvasárnap - Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának az ünnepe. Ennek emlékére alakult ki a déli vidékeken a pálmás, az északibb tájakon pedig a barkás körmenet tartanak.
A húsvéti ünnepkör a farsang utáni negyven napos nagyböjttel kezdődik, amelynek mélypontja a nagypéntek, Jézus szenvedéseink és kereszthalálának az emléknapja. Ennek tiszteletére és a legtöbb templomban passiójátékot, az iskolákban pedig misztériumjátékokat rendeztek. Nagyszombaton szentelték meg a tüzet, illetve ezen a napon tartották vízszentelés szertartását is. Mindemellett a leglátványosabb nagyszombati szertartás a feltámadási körmenet volt.
A negyvennapos böjt után az emberek teli kosarakkal indultak meg a templomok felé, hogy az abban vitt sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát már megszentelve, megáldva fogyaszthassák el este a húsvétvasárnapi ünnepi asztal körül ülve.
Locsolkodás és tojásfestés
Húsvéthétfő a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt. Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. Locsolóvers azért mindenhol kötelező. A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni.
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.
A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.
A húsvéti szimbólumok eredete
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.
A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte európában a húsvét ünnepével társítják.
A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.
A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.
Hiedelmek, szólások, közmondások
Március 29. Jónás napja, a mák, len vetés ideje.
Április 01. Hugó napja e napon az időjárásból a terméskilátásokra következtettek.
Április 01. az indásnövények vetésnapja volt, minden más munka elvégzésére szerencsétlennek tartották.
Piros tojásból kelt. (Feltűnően szép)
Hallgat, mint a tojáson ülő tyúk. (Mélyen hallgat valamiről)
Mindig a tojást költi. (Mindig otthon ül)
Olyan szép, mint az írott tojás. (Nagyon szép)
Úgy bánik vele, mint a hímes tojással. (Nagyon óvatosan bánik vele)
Kukucskáló
A Föld órája (link)
A Föld órája Budapesten (link)
A Föld bolygó mesél a gyerekeknek – 1. rész – Glóbi bemutatkozik (link)
A Föld bolygó mesél a gyerekeknek – 2. rész – Varázslatos születésnap (A Föld napja) (link)
A Föld bolygó mesél a gyerekeknek – 3. rész – Varázsló kerestetik (Glóbi gyereknapot ünnepel) (link)
A Föld dala – Öleld át Glóbit! – Animációs mesevideó gyerekeknek (link)
Föld születik (link)
Kísérletek
Vulkánkitörés (link)
Vulkán:
Hozzávalók
-
papír
-
festék
-
cellux
-
befőttesüveg (ne legyen túl magas)
-
nagy tálca
-
szódabikarbóna
-
ecet
-
ételfesték
A papírt fessük be, középen lyukasszuk, vágjuk ki, és celluxszal ragasszuk egy befőttesüvegre. A hegyet érdemes 2 db A4-es lapból kialakítani. A befőttesüvegbe tegyünk 2-3 evőkanál szódabikarbónát és vörös ételszínezéket.
Önts az üvegbe kb. 1 dl ecetet, kisebb adagokban.
Ekkor “kitör” a vulkán, és a “láva” lefolyik a hegy oldalán.
Barkácsolás újra felhasznált anyagokból
Festés lufival
Szép hatást érhettek el, ha pompom-, vagy vattapamacsok segítségével nyomdáztok földrészeket egy kék színű körlapra. Háttérben az űr pedig egy régi fogkefe segítségével készül: spricceljetek sok-sok fehér csillag-foltot egy fekete színű kartonlapra. Végül ragasszátok fel rá a Földet!
Szintén egyszerű ötlet a színes kis papírdarabkák tépkedése, amelyekből kirakható egy kartonlapra előrajzolt Föld. Előtte nézegessétek meg a térképen, hogy mely színek jelölik a szárazföldeket és a vizeket! A színes papírok közül válasszatok többféle kék és zöld árnyalatot, vagy akár régi csomagolópapírokat, újság lapokat is felhasználhattok a képhez.
Nagyon szép ablakdíszt készíthettek egyszerű kávéfilter papírból. Kék és zöld színnel rajzoljatok szárazföldeket, vizeket a kör formájú “bolygó”-ra, majd színezés után spricceljétek le vízzel. Ehhez használjatok kiürült ablaktisztítós flakont. Ha teljesen átázik a papír, a színek nagyon szépen szétfolynak, egymásba mosódnak. Száradás után tegyétek az ablakba – laminálni is lehet, hogy sokáig szép maradjon!
A gyurmázás nem maradhat ki, hiszen a gyerekek nagyon kedvelik ezt a tevékenységet! Készítsetek sógyurmát és színezzétek kék festékkel – ehhez ételfestéket, vagy temperát használhattok. Kör alakú sütiformával, vagy kis pohárral kiszúrva készíthetitek el a Földet, amelyre tetszés szerint még földrészeket is festhettek! Ha Föld napjára játékos vetélkedőt, vagy akadályversenyt szerveztek, akár egy kis ajándék is lehet a gyerekeknek a játék végén!
Ültessetek otthon fűszernövényt! Jól jöhet az ebédhez a friss petrezselyem, vagy frissítő limonádéba, teába egy kis elmorzsolt mentalevél! Vagy ültessetek babot, hogy meg tudjátok figyelni, hogyan is fejlődik egy növény, mi minden kell ahhoz, hogy szépen megnőjön.
Papírfestés borotvahabbal (link)
Játékok
Idén 20:30-21:30-ig tart nálunk a Föld Órája. Ha ebben az időpontban a gyerekek már aludni szoktak, akkor hozzuk pár órával előbbre. Maga a kezdeményezés fontosabb, mint az időponthoz való ragaszkodás.
Méhviasz gyertya
Készítsünk előzetesen a gyermekkel méhviasz gyertyákat! Nem csak hangulatos, energiatakarékos, hanem még a szoba levegőjét is tisztítja! A Föld Órájának ideje alatt gyújtsuk meg a lakás több pontján.
Elkészítés (link)
Gyertyatartó készítés, dekorálás
Gyertyafényes vacsora
Csillagles
Ha vidéken tartózkodunk a Föld órájának ideje alatt, menjünk ki az udvarra és nézzünk csillagokat!
