Hírek | 2021. március 15.
Zöld lap
2021. március 15. – 2021. március 21.
Naptár
Jeles környezeti napok:
Március 18. Újrahasznosítás Világnapja
2019 március 18-án ünnepelték először az Újrahasznosítás Világnapját. Ez a nap felhívja az emberek figyelmét az újrahasznosítás fontosságára.
„A világnap célja a Föld értékes természeti erőforrásainak megőrzése érdekében a lakosság, valamint a fiatalok felvilágosítása az oktatásban az újrahasznosítás fontosságáról. Arról, hogy a hulladék nem biztos, hogy szemét, hogy újrahasznosítással értékes használati tárgyak készíthetők belőlük némi kreativitással, valamint, hogy a szelektív hulladékgyűjtés megkönnyíti a további feldolgozhatóságot.”
A minket körülvevő tárgyakra erőforrásként és ne hulladékként tekintsünk, ismerjük fel az újrahasznosított termékek valós értékét!
Hogyan lehetünk „Újrahasznosítók”?
-
Gyűjtsük szelektíven a hulladékokat!
-
A gyűjtőkonténerbe csak tiszta és száraz hulladékot tegyünk!
-
Használjunk kevesebb műanyagból készült dolgot!
-
Javítsuk meg és használjuk újra a régi holmikat!
-
Újrahasznosítással kapcsolatos tudásodat oszd meg másokkal is!
Még milyen ötleted van, amivel segítheted az újrahasznosítást?
A hulladékhasznosítás a háztartásokban és az ipari termelésben is fontos és sürgető feladat! Ha valamiből nem kell újat előállítani, akkor az erőforrásokkal is spórolunk, valamint csökken a hulladékmennyiség, ami a szeméttelepre jutna. Ha a háztartásba, otthoni felhasználásra nem egyszer használatos dolgot veszünk, akkor kevesebb szemetet termelünk és hosszú távon a pénztárcánkat is kíméljük (pl. PET palack vagy kulacs).
Fogyasztói döntésünkkel segíthetjük az ipari újrahasznosítást úgy, hogy vásárláskor az újrahasznosított terméket választjuk (pl. újrahasznosított papírt vesszük meg, nem a fehéret)!
Mit hasznosíthatunk újra?
-
Szelektív hulladékgyűjtéskor a papír, fém, üveg, műanyag hulladékot a megfelelő konténerbe tesszük tisztán!
-
Az elromlott elektronikai gépeket bevihetjük a gyűjtőpontokra. Szétszedik, az ép, működő alkatrészeket felhasználják. Az elektronikai hulladékokban toxikus anyagok vannak, melyek károsítanák a környezetet, Földünket, ezért ezeket megfelelő módon kell megsemmisíteni.
-
Textíliákat elajándékozhatjuk, leadhatjuk adományboltokban. Bevásárlóközpontoknál kihelyezett gyűjtőkonténerekbe is tehetjük, a jó minőségűeket rászorulóknak adják, a gyenge minőségűeket géprongyként hasznosítják.
-
A veszélyes hulladékok külön gyűjtése és leadása is fontos! A lemerült elemeket elemgyűjtő pontokon helyezhetjük el. A lejárt gyógyszereket leadhatjuk a gyógyszertárban. A fáradt olaj és az akkumulátor szintén ebbe a kategóriába tartozik. A veszélyes hulladékok gyűjtésével, megfelelő helyre történő leadásával, felszámolásával sokat tehetünk környezetünk megóvása érdekében!
Barkácsolással, kreatív tevékenységekkel, alkotások létrehozásával is újrahasznosíthatunk hulladékokat! PET palackból készíthetünk madáretetőt, virágtartót, tojástartóból, WC-papír gurigából figurákat stb.
Milyen hulladékot találsz otthon, amiből lehet játékot, ajándékot készíteni?
Erdők Nemzetközi Napja – március 21.
Az Erdők Nemzetközi Napján az erdők és fák jelentőségéről emlékeznek meg az emberek világszerte 2013-tól minden évben március 21-én, az ENSZ Közgyűlés határozatának köszönhetően.
Erdők és fák nélkül nem élhetnénk, nem lenne élelmünk. „Az erdő a Föld tüdeje – szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, árnyat ad, párologtatással hűti a Föld felszínét, az egészséges vízkörforgás egyik kulcsszereplője. Az erdők lassítják a klímaváltozást, szűrik a por- és zajszennyezést, segítik a talajmegőrzést és élőhelyet nyújtanak számos embernek, állatnak, hasznos beporzónak.
Az erdők folyton változó, élettel teli, összetett ökológiai rendszerek – a biológiai sokféleség legnagyobb őrzőiként a szárazföldi állat- és növényfajok több mint 80%-ának adnak otthont. Munkát, élelmet, menedéket adnak közel 1,6 milliárd embernek, és nem csak fával és élelemmel látják el az emberiséget.”
Az erdő a Föld tüdeje, a trópusi esőerdőkből származik a világ oxigénellátásának több mint 40 %-a, az erdők az üvegházgázok közel 15%-át nyelik el.
Nagy szerepük van a vízkörforgásban, természetes vízszűrők. A fák átszűrik és tárolják a vizet, a víz elvezetését, a talajvíz szintjét szabályozzák.
Az erdők védik a talajt, csökkentik a talajerózió hatását.
A városi hősziget-hatás ellen védenek a párologtató, árnyékot adó fák, hűtik a városi környezet levegőjét. Jelentősen csökkenthetik az energiafelhasználást, a hűtési és fűtési költségeket.
„Évszázadokkal ezelőtt Magyarország mai területének 85,5%-át borította erdő - ma közel 22%-át. Erdeinknek csak kevesebb, mint fele természetes eredetű, „igazi erdő" – főként tölgyes és bükkös. Idős erdeink fele a Bükk-hegység belsejében található. A hazai erdőterület alig 2%-a számít az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdőnek.
Különösen a síkvidékeken a korábbi évszázadok mezőgazdasági célú erdőirtásai után az erdők helyét nagyrészt a 20. században telepített faültetvények: fenyvesek, akácosok, nemesnyárasok foglalják el. A hazai viszonyok között korosnak számító erdeink egyharmada nem áll védelem alatt, és erdőterületeink több mint 95%-án zajlik fakitermelés és -telepítés a WWF szerint.”
Magyarországon is számos helyszínen rendeznek az erdészek szemétgyűjtést és egyéb programokat ezen a napon.
Szeressük és védjük az erdőket, a fákat! Ültethetünk vagy „örökbe is fogadhatunk” egy fát, melyet rendszeresen visszajárva jobban megismerhetünk, megfigyelhetjük változásait, fejlődését, a környezetében élő növényeket, állatokat. Töltsünk minél több időt a zöldben, a fák között, a természet szépsége, az erdők csendje jót tesz testnek és léleknek egyaránt.
Szokások, Néphagyományok, Ünnepek
Március 18.,19.,21. Sándor József Benedek
Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula: „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”
Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.
Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről. Kopácson például az alábbi köszöntőket mondták:
Engedje az isten, hogy sok Sándor napját
Megérjünk erőben, egészségben.
vagy:
A század elején lejegyzett Borsod megyei palóc Sándor-köszöntő így hangzik:
Sándor napja ma vagyon,
Átbillegtem a fagyon.
Ha jegy garast annátok,
Tudom mennem bánnátok.
Ha mehhaltok jaó jártok,
Rám marad a vagyontok.
Szivemből kivánom!
A három jeles nap közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. A bukovinai magyarok körében ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek meg kell fürdenie és tiszta fehérneműt vennie. Dunaszerdahelyen József napja az iparosok ünnepe volt. Céhes zászlóikkal vonultak a templomba.
A hagyomány szerint a madarak megszólalnak ezen a napon, mert „Szent József kiosztotta nekik a sipot” (Időjárás- és termésjóslás is fűződik József napjához, sőt haláljóslás. Az Alföldön úgy vélik, ha szivárvány látható, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv bő bortermést ígér. Az Ipoly menti falvakban a József-napi rossz idő sok halottat jelent abban az esztendőben.
Göcsejben József-napkor hajtották ki először a marhákat a legelőre. Másutt általában Szent György-nap volt a hagyományosan megszabott ideje. Göcsejben, ha az időjárás még nem kedvezett, akkor is kihajtották az állatokat ezen a napon, és csak később kezdték el a rendszeres legeltetést. József-nap a méhek kieresztésének is megszabott ideje.
József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, és ott folyik a névnapozás. A József-napi köszöntők közül egy rövid változatot idézünk Várdarócról:
József a neved napján a boroskancsót érd el,
Amig a halál a torkodra nem térdel!
Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek.
Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24.) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták. Rábagyarmaton a marhák felfúvódásának gyógyítására tartották alkalmasnak a Benedek napján vetett hagymát.
Időjárásjóslásra is van adat: a bukovinai székelyek úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár. A Bács megyei Topolyán a három jeles nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket: ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.
Március 21. A csillagászati tavasz kezdete
Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.
A tavaszpont nem feltétlenül a tavasz első napja. Azt a helyi éghajlati és időjárási viszonyok szerint határozta meg az ember. Mi március 1-jétől számoljuk a (meteorológiai) tavasz kezdetét, a kínaiak a régi keltákhoz és rómaiakhoz hasonlóan február elejétől (febr. 4-e vagy 5-e). Ők a tavasz félidejébe eső napéjegyenlőségi napot az évszak csúcspontjaként ünneplik, a följegyzések szerint legalább az i.e. 2. évezred közepétől fogva.
Hiedelmek, szólások, közmondások
Március 18. Sándor, József, Benedek termésfakasztó napok.
Március 19. „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.”
Március 21. József napján süt a nap, lehet kezdeni a vetést.
„Benedek zsákba hozza a meleget. Néha azonban még cukába se.” (Cuka:zacskó)
Márciusban amennyi köd volt, annyi zápor lesz az esztendőben.
Márciusi hó, még zsákkal se jó.
Bottal ütheti a nyomát (Úgy eltűnik, hogy nem lehet megtalálni)
Szidja, mint a bokrot. (Verekszik, nagyon szíd valakit)
Kukucskáló:
Újjászületik az italos kartondoboz (link)
8 dolog, amit nem mertél megkérdezni a szelektív gyűjtésről (link)
Műanyag szemét helyett újrahasznosítás (link)
A csokipapírt hiába dobjuk a szelektív kukába (link)
Nincs jövő erdő nélkül… (link)
Az edők nemzetközi napja (link)
Erdők Világnapja: Erdők és Oktatás (link)
Harmóniában a természettel (link)
Megfigyelhetjük a bab hajtását (link)
Erdők Nemzetközi Napja (link)
2019-es (link)
Erdő Ernő bácsi meséi (link)
Kísérletek
Hagyma hajtatása
Tegyél egy fej vöröshagymát egy pohár vízbe és nézd meg, hogy mi fog vele történni!
Figyeld meg, hogy a napok múlásával milyen változások mennek végbe!
Jegyezd fel (fényképezd le, rajzold le) az eseményeket!
Konyhai titkosírás
A gyerekek szeretik az eltűnő, mágikus dolgokat.
Mi lenne, ha olyan levelet tudnánk írni, amit más nem láthat?
Szükséges eszközök:
- tej
- citromlé
- vasaló
- hurkapálca
- fehér lap
Munka menete:
Mártogassunk egy hurkapálcát citromlébe, és próbáljunk rajzolni, vagy írni egy fehér papírra.
Egy másik hurkapálcát mártogassunk tejbe, és próbáljunk rajzolni, vagy írni egy fehér papírra.
A művet – levelet hagyjuk megszáradni.
A megszáradt titkos üzenetre borítsunk sütőpapírt, és vasaljuk ki forró vasalóval – ezt minden esetben felnőtt végezze.
Figyeljük meg mi történik!
Az iromány a fehérpapíron megbarnulva előtűnik.
Magyarázat:
A tejben lévő száraz anyagok (cukor), illetve a citromlé anyagai (rostjai) a hő hatására karamellizálódnak illetve megégnek, megbarnulnak, így láthatóvá válnak.
Kísérletezzetek bátran más cukortartalmú színtelen, vagy fehér folyadékkal is írni.
Jó üzengetést! Vigyázzatok a forró vasalóval!
A srácokat lenyűgözte ez az egyszerű kísérlet - a papírvirág kinyílik a szemünk láttára!
Rajzolj meg, majd vágj ki (itatós) papírból egy virágot. Színezd ki zsírkrétával az egyik felét. Hajtogasd be a virágszirmokat, majd tedd vízre (a NEM zsírkrétás fele találkozzon a vízzel). A virág szirmai lassan kinyílnak. A leggyorsabban az itatóspapírból készült virág nyílik ki, ez a leglátványosabb.
További kísérletek (link)
Barkácsolás újra felhasznált anyagokból
17 csodálatos trükk és ötlet műanyag palackokkal (link)
7 kreatív ötlet a műanyag palack újrahasznosításához (link)
Újra hasznosítás tojásos dobozból
Újrahasznosítás, jó játékok W.C. papír gurigából
Erdő, erdő, de magos a teteje…
Ha vannak otthon kis műanyag állataid, elkészítheted a lakóhelyüket is! Nem szükséges más hozzá, csak néhány papírguriga, karton és festék.
Játékok
Erdei séta alkalmával játszható játékok:
-
Fakereső: válasszunk egy kiindulási pontot az erdőben, ahol különböző tulajdonságú fák vannak egy helyen. Kössük be a gyermek szemét, vezessük oda egy fához (ne túl messze, legyen viszonyítási alap az irányok észlelése is), engedjük, hogy alaposan végigtapogassa a fát, majd vezessük vissza a kiindulási ponthoz. Vegyük le róla a szemkötőt, a gyermek pedig próbálja megtalálni a fát.
-
Kincskereső: nyomtassunk/ rajzoljunk képeket egy papírra (lábnyom, falevél, toboz, gomba, madár, rovar stb.), amit vigyünk magunkkal az erdőbe. Járjunk nyitott szemmel, keressük meg a gyermekkel a papíron szereplő dolgokat, pipáljuk ki/karikázzuk be, amit már megtaláltunk.
-
Művészkedés: keressünk a gyermekkel terméseket, botokat, kavicsokat, fakérget, lehullott faleveleket, ezekből készítsen a gyermek/készítsünk közösen egy „képet”, akár mandalát.
-
Hallgatózó: csukjuk be a szemünket az erdőben, gyűjtsük össze a gyermekkel, milyen hangjai vannak az erdőnek (madarak, levelek susogása, avar ropogása stb.)
-
Utánzó: mondjunk a gyermeknek erdei állatokat, ő pedig próbálja meg utánozni az adott állat mozgását, esetleg hangját.
