Anyanyelvi szakmai centrum ajánlása

3. téma: Víz világnapja

2021. március 22. – 2021. március 26.

Fenn is van, lenn is van, kinn is van, benn is van, néma is, zenél is,

lágy is és kemény is, fehér is, szürke is, lomha is, fürge is.

(víz)

* * *

Harmat vagyok fűszálon,

a követ is kivájom,

zubogok, ha forr az üst,

tündöklök, mint az ezüst.

(víz)

* * *

Nincsen hangom, nem beszélek, tiszta vízben vígan élek.

(hal)

* * *

Vízben élek, brekegek,
ismertek-e, gyerekek?
Szúnyoglábon élek, a gólyától félek.
(béka)

Nyelvtörők

Kicsi kacsa kicsi kecsege, csíz csacsog-e, kocsi recseg-e?

A csetneki csikós itat a Tiszán, sárga cserép csengő cseng a csetneki csikós csikaja nyakán.

A kövér kuvik a vak kivi kovakövére kíváncsi.

Szólások és közmondások

Tudja, honnan árad a víz – tudja, honnan ered a baj

Víz mosta ide – jöttment, jövevény

Nagy vízbe veti a hálóját – nagy dologra vállalkozik

Vízben hagy valakit – cserbenhagyta

Árvíz hozta – ismeretlen származású

Elmosta az árvíz – az már odavan, ennek már vége

Szakad róla a víz – erősen izzad

A víz se mossa le róla – rajta marad

Egy hajóban eveznek – egy véleményen, egy szándékkal vannak

Vízzel kapcsolatos népszokások és babonák

Ha a kis gyerök az első fürösztéskor a kézit nyitva tartja, akkor jószívű,

ha becsukva tartja, zsugori lösz.

Magyar népszokások szerint a bő termés reményében, vízzel loccsantják le az aratásból hazatérő gazdát. A húsvéti locsolkodás szokása, amikor a lányokat, asszonyokat az élet vízével locsolják le, a megtisztulást és újjászületést szolgál.

A néphiedelem szerint például akkor, ha a víz kilöttyen a pohárból, vendégre számíthatunk.

A pohárból kifolyó víz pedig gyermek érkezését jelzi előre, annál, aki felé leginkább dőlt a víz.

A babona szerint, aki nagy csütörtökön kenyeret süt, annak a háza tájékán soha nem lesz eső.

A magyar népi hagyományok között is ott szerepel az esővarázslás, melynek lényege, hogy az esővarázslás alkalmával gyermekek, nők vonultak végig a falun, egyiküket zöld gallyakkal, levelekkel borították. Közben énekeikben esőt kértek a szántóföldre, szőlőre, búzára, kukoricára, és a falu lakosai a zöld lombba öltözöttet vízzel öntözték, az eső utánzásával akarták ugyanis előcsalogatni az égi áldást. De ismert olyan esővarázslás is, amikor ekét húztak a patak vizében, vagy a falu legöregebb asszonyának alsószoknyáját áztatták be a legközelebbi folyó vizébe.

A mátrai vízfakasztás

Nekünk, magyaroknak is vannak saját, vízhez kötődő legendáink, ilyen például Szent László vízfakasztása is, amely az egész Kárpát-medence területén jól ismert. A legenda szerint Szent László király a vitézeivel a hegyen menetelt. A Nap forrón sütött le a földre. A fák levelei elfonnyadtak, a fű kiégett és nem volt víz se közel, se távol. László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A király, látva vitézei szenvedését, az ég felé emelte szemeit. Imára kulcsolta össze kezét, s halkan imádkozott. A vitézek is letérdeltek, ők is imádkoztak. László király odament egy közeli sziklához, s megérintette a kardjával. Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. Állítólag ez a mai is jól ismert, Mátraházától nem messze csordogáló Szent László forrás, a Központi-Mátra egyik legismertebb, legjobb minőségű vize.

Kognitív képességeket fejlesztő játékok

1. játék

Kerek, de nem alma

A gyermekek félkörben ülnek bekötött szemmel. Egyenként adjuk a tárgyakat (labda, pamut gombolyag, hagyma, paradicsom, barack stb.) az első gyereknek, aki megtapogatja, megszagolja és továbbadja a másodiknak. Így adogatják kézről kézre, míg az utolsóhoz ér, aki érkezési sorrendben leteszi őket maga elé a földre. A játékvezető pedig letakarja egy kendővel. A gyerekek leveszik a kötést a szemükről. A feladat az, hogy felismerjék a tárgyakat és abban a sorrendben nevezzék meg, ahogyan kézbe kapták.

2. játék

Rendszerezés

Rakjanak sorba nagyság szerint kockákat, korongokat, pálcikákat, matematikai rudakat, stb. Ha kész a sorozat, adjunk újabb elemeket, amit be kell sorolni a többi közé.

3. játék

Tégy így, tégy úgy!

A játékosok tetszés szerint ülnek, vagy állnak. Az játékvezető felszólítására: “tégy így!” – mindenki ismétli az óvónő mozdulatát. Amikor azt mondja:”tégy úgy!” – nem szabad mozogni. Az a győztes, aki nem hibázott. A játékvezető gyermek is lehet.

4. játék

Mi van feljebb és lejjebb?

Játékosan elbeszélgetünk a fent és lent lévő tárgyakat összehasonlítva. Pl.: A fejed vagy a lábad van föntebb, és ha alszol? – A mennyezet vagy a kémény van magasabban? – Ha székre állunk, mit tudunk elérni? – Ha a tetőre repül a madár, magasabban lesz-e, mint ha a kerítésre ül?

5. játék

Kapd el és vedd fel!

A játékot többen játszhatják. Nem kell hozzá más, csak néhány kavics. A játékosok egymás után játszhatnak. Aki sorra kerül, leteszi maga elé a kavicsokat. Egyet feldob, majd egyet hirtelen felkap a földről a markába. A lehulló kavicsot is el kell kapnia. Ha sikerül tovább játszhat. Újra feldob egyet, és amíg vissza nem esik, markába veszi a földről a második kavicsot. Majd újra feldobja az egyik kavicsot és felszedi markába a harmadikat, és így folytathatja mindaddig, míg újabb és újabb kavicsokat tud a markába felvenni, s az eközben feldobott kavics is a markába hull vissza.

6. játék

Az észrevétlen tárgy

A gyermekek háttal állnak a terem egyik részében, távol a játékvezetőtől, aki eközben valamilyen tárgyat (kulcsot, gombot, fésűt) jól látható helyre tesz. Ezután jelt ad a játékosoknak, hogy keressék meg a tárgyat. Aki észreveszi, hogy hol van, nem nyúl hozzá, hanem szép csendben odamegy a játékvezetőhöz, a fülébe súgja, majd leül a helyére. Rendben minden játékos észreveszi a tárgyat. Aki elsőnek vette észre, az lesz az új játékvezető.

7. játék

Mi van a dobozban?

Kisebb dobozokba különböző anyagú tárgyakat teszünk – gombok, gyufaszálak, pénzérmék stb. Megmutatjuk a gyerekeknek, aztán összekeverjük a dobozokat. Hallás után kell megkülönböztetni őket, mikor a játékvezető megrázza a dobozokat.

Jó szórakozást, vidám perceket kívánunk!